Kína esetleges belépése a magánstabilcoin-piacra stratégiai kiegészítőjeként jelenik meg a hivatalos digitális jüan kezdeményezésének. Jelentések szerint szabályozási tárgyalások folynak egy offshore renminbi stabilcoin kibocsátásáról a hongkongi és sanghaji pilot zónákban. Az intézkedés Peking azon ambícióját tükrözi, hogy növelje a jüan nemzetközi használatát, különösen a határokon átnyúló fizetések terén, miközben igyekszik kezelni az évek óta fennálló, szigorú kriptofelügyeletből és a jegybanki digitális valuta kísérletekből eredő hitelességi hiányt.
A Peterson Intézet vezető kutatója, Martin Chorzempa megjegyzi, hogy az Alipay és a WeChat Pay dominanciája a belföldi tranzakciókban elhomályosította a korábbi CBDC-kísérleteket. Egy jüan stabilcoin rugalmasabb on-chain alternatívát kínálhat, ugyanakkor kérdések merülnek fel a megfigyeléssel kapcsolatban – ha az érme a meglévő digitális jüan korlátozásait utánozza, ugyanolyan bizalmi problémákat kockáztat. Yolanda Tan a ChainArgos-tól kiemeli a rendszerben meglévő tehetetlenséget, amely a dollárhoz kötött érmék, amelyek a stabilcoin forgalom több mint 98 százalékát teszik ki, javára billen. A nagy tőzsdék és piacformálók mélyen integráltak az USDT és USDC használatával, erős hálózati hatást teremtve.
A piaci elemzők hangsúlyozzák, hogy egy sikeres jüan stabilcoin széles körű intézményi elfogadottságot, szabályozási egyértelműséget és hiteles tartalékgazdálkodást igényelne. Pekingnek garantálnia kellene az egy az egyhez való fedezetet likvid eszközökkel, harmadik fél általi auditokat és átlátható irányítást, hogy globális résztvevőket vonzzon. A belső jüan konvertibilitást ösztönző politikai és gazdasági reformok tovább erősíthetik a stabilitást, de ezek a reformok belső korlátokkal néznek szembe. Bár akadályokkal kell szembenézni, a stabilcoin javaslat szélesebb geopolitikai versengést tükröz a digitális pénz szabványai körül, előrevetítve az intenzívebb rivalizálást a dollár és a renminbi érdekek között a fintech szektorban.
Hozzászólások (0)