2025. augusztus 20-án, magas szintű tárgyalásokra rálátó források szerint Kína Államtanácsa úttörő lépést fontolgat egy jüan-alapú stabilérme engedélyezésére, amely stratégiai erőfeszítésnek tekinthető a renminbi nemzetközivé tételére és az amerikai dollárhoz kötött digitális valuták globális pénzügyi dominanciájának kihívására. A javasolt tervet várhatóan még ebben a hónapban hivatalosan is megvizsgálják és esetleg jóváhagyják, amely kitűzi a jüan szélesebb körű használatának céljait a nemzetközi elszámolásokban és átutalásokban, továbbá átfogó szabályozási keretet vázol fel a stabilérmék kibocsátására, működési felügyeletére és tartalékmenedzsmentjére vonatkozóan.
Az ütemterv részletezi a hazai szabályozók, többek között a Kínai Népi Bank (PBOC) szerepét és felelősségeit, amely a stabilérme-kibocsátók engedélyezéséért felel, és szigorú irányelveket érvényesít a tartalékok fedezetére, könyvvizsgálati standardokra és átláthatósági követelményekre vonatkozóan. Kulcsfontosságú offshore központokban – Hongkongban és Sanghajban – indulnak pilot programok, ahol a meglévő stabilérme rendelet és digitális jüan tesztinfrastruktúra alkalmazásával kontrollált kísérleteket hajtanak végre. A tisztviselők várhatóan a hónap végéig összehívnak egy vezetői tanulmányi ülést, hogy hiteles iránymutatást adjanak a megengedett felhasználási esetekről, méretparaméterekről és azokat a védelmi intézkedéseket illetően, amelyek a rendszerszintű kockázatokat mérséklik.
Külső szempontból Kína az elkövetkező Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóját kívánja felhasználni a partnerországokkal történő határon átnyúló stabilérme integráció előmozdítására, kétoldalú korridor modelleket és többoldalú fizetési hálózatokat vizsgálva. Az kezdeményezés azt tükrözi, hogy egyre nagyobb elismerést kap az a felismerés, miszerint a programozható digitális eszközök képesek csökkenteni a tranzakciós költségeket, felgyorsítani az elszámolás sebességét, és erősíteni a jüan vonzerejét a globális exportőrök és a hagyományos korrespondens banki csatornák alternatíváit kereső pénzügyi intézmények körében. Mivel a jüan globális fizetési részesedése 3% alá csökkent, a döntéshozók a stabilérméket katalizátorként tekintik a tendencia megfordítására, lehetővé téve a 24/7-es, határok nélküli értékátutalásokat, amelyeket Kína jelentős devizatartalékai biztosítanak.
A piaci szereplők figyelmeztetnek, hogy a tőkekorlátozások továbbra is jelentős akadályt jelentenek, amely innovatív megfelelési architektúrákat követel meg, mint például a geokerítés, a láncon történő megfigyelés és az okos szerződés alapú megfelelőségi ellenőrzések. Mindazonáltal Kína irányváltása összhangban áll Dél-Korea és Japán párhuzamos törekvéseivel, hogy fiat-alapú digitális valutákat indítsanak, hangsúlyozva a régiós elmozdulást a szabályozott stabilérme ökoszisztémák felé. A megfigyelők azt várják, hogy az új keretrendszer Kínát globális digitális pénzügyi központtá teszi, elősegíti a versengő dinamikát a technológiai cégek és pénzügyi intézmények között, és végső soron átalakítja a határokon átnyúló fizetések architektúráját a blokklánc-alapú valuták korszakában.
Hozzászólások (0)