2025. augusztus 9-én, 09:54 UTC-kor Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa bejelentette, hogy tervezi egy olyan átfogó kriptoszabályozási törvényjavaslat értékelését, amely összhangban áll az Európai Unió szabványaival. A tervezet 10%-os adót javasol a kriptoeszköz-állományokra, amely egy 5%-os személyi jövedelemadóból és egy 5%-os katonai járulékból áll, és amelyet éves adóbevallásban kell majd feltüntetni. Ez az adózási rendszer célja, hogy formálisan elismerje a digitális eszközök tulajdonjogát, és integrálja a digitális tranzakciókat a meglévő fiskális struktúrákba.
A törvényjavaslat továbbá jogi védelmet kíván biztosítani a kriptovaluta-tulajdonosok, tőzsdék és szolgáltatók számára, ezáltal csökkentve a szabályozási bizonytalanságot és ösztönözve a piaci részvételt. Azzal, hogy igazodik a Pénzmosás Elleni Munkacsoport iránymutatásaihoz és az EU szabályozásaihoz, az ukrán hatóságok átláthatóságot kívánnak növelni, felvenni a harcot a jogellenes tevékenységekkel, és javítani az on-chain tranzakciók felügyeletét.
Ukrajna Nemzeti Bankjának elnöke, Andrij Pischnij megerősítette, hogy a törvény nem fogja a kriptót törvényes fizetőeszközként besorolni, de lehetővé teszi a központi bank számára, hogy a digitális eszközöket tartalékportfóliója részeként kezelje. Ez az intézkedés Ukrajnát azon országok növekvő körébe sorolja, amelyek a digitális eszközök hivatalos tartalékokba való bevonását vizsgálják, tükrözve a kriptó szerepének változó megítélését a makrogazdasági irányításban.
A bizottság vezetője, Danylo Hetmantsev elmondta, hogy a tervezet végső szakaszban van, és várhatóan 2025 augusztusának végére kerül sor az első olvasatra. Hangsúlyozta a jogi egyértelműség szükségességét a befektetők jogainak védelmében és egy szabályozott, az innovációt ösztönző környezet megteremtésében. A kritikusok figyelmeztetnek, hogy a túl szigorú adókövetelmények az informális piacokra terelhetik a tevékenységet, ezért kiemelten fontos a kiegyensúlyozott politikai döntéshozatal.
Amint Ukrajna kialakítja kriptoszabályozási keretét, az érintettek figyelemmel kísérik a törvénypiac elfogadására, a befektetői viselkedésre és a nemzetközi összehangolásra gyakorolt hatását. Az eredmény precedensként szolgálhat más joghatóságok számára, amelyek digitális eszközre vonatkozó szabályozásaikat kívánják összehangolni szélesebb gazdasági célokkal.
Hozzászólások (0)