Phil Steck képviselő benyújtotta az 8966-os törvényjavaslatot, amely 0,2%-os fogyasztási adót vetne ki a digitális eszközökkel történő tranzakciókra, beleértve a kriptovaluták, tokenek és nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) értékesítését és átruházását. A szeptember 1-jén életbe lépő adót mind a vásárlókra, mind az eladókra alkalmaznák az összes, New York államban működő vagy tranzakciókat végrehajtó platformon.
A javasolt fogyasztási adó bevételeit kifejezetten az északnyugati iskolai körzetek szerhasználat-megelőzési és beavatkozási programjainak bővítésére fordítanák. A törvény tervezete szerint az összegyűjtött pénzeszközöket kizárólag ezekre az oktatási kezdeményezésekre kellene fordítani, új bevételi forrást teremtve a közegészségügyi támogatás számára.
A törvény elfogadásához több lépésen kell átmennie: az Alsóház bizottságának jóváhagyásán, az Alsóház plenáris szavazásán, a felsőház, azaz a szenátus jóváhagyásán, valamint a kormányzó aláírásán vagy a törvényhozás fenntartó többségi felülbírálatán. Hatályba lépése esetén módosítaná a meglévő adótörvényeket, meghatározva a „digitális eszköz tranzakciókat” minden digitális valuta, érme vagy token eladásaként vagy átruházásaként.
A piaci szereplők, beleértve a kereskedési platformokat és pénzügyi közvetítőket, kötelesek lennének megfelelni az előírásoknak, ami módosításokat igényelne a tranzakciójelentési rendszerekben. Az adó beszedésének vagy befizetésének elmulasztása állami bírságok és végrehajtási intézkedések kockázatát vonhatja maga után, növelve az üzemeltetési bonyolultságot a tőzsdék és digitális letétkezelők számára.
A támogatók szerint New York város mély pénzügyi piacai és virágzó kriptoszektora alkalmassá teszi az államot jelentős adóbevétel beszedésére, tekintettel arra, hogy intézményi kripto-használat központjaként funkcionál. A kritikusok figyelmeztetnek a piaci elriasztás veszélyére, mivel a további tranzakciós költségek az offshore kereskedés felé terelhetik a tevékenységet.
Összehasonlító elemzések alapján a legtöbb állam nem rendelkezik kifejezett kriptotranzakciós adóval, olyan joghatóságokkal, mint Washington, ahol a digitális eszközök teljes mértékben kivontak az adó alól, míg Texas minimális felügyeletet tart fenn. New York lépése a 2015-ös BitLicense keretrendszeréhez kapcsolódik, amely kiterjesztette az állam szabályozói jelenlétét az adópolitika területére.
Az érintettek várják a bizottsági tárgyalásokat, ahol módosításokkal állíthatják be az adókulcsot, bővíthetik a mentességeket vagy eltolhatják a bevezetési határidőket. Képviseleti csoportok mindkét oldalról mozgósítanak, az iskolakörzeti képviselők hangsúlyozzák a finanszírozási szükségleteket, míg az iparági koalíciók az esetleges piaci negatív hatások elleni óvatosságra intenek.
Ha a törvényjavaslatot elfogadja New York törvényhozása, mintául szolgálhat más államok számára, amelyek digitális eszközök adóztatásán gondolkodnak, és potenciálisan átalakíthatja a pénzügyi megközelítéseket egy gyorsan növekvő eszközosztály országos szintű kezelésében.
(0)